A Cavalier Dialy hasábjain jelent meg a hír miszerint Gandhi módszerével győzött a hallgatói önérvényesítés a Virginia egyetemen. A tiltást megszegő egyetemisták hatására megváltozott az egyetemi gyakorlat.
Gandhi szerint civil mozgásterünk a jogértelmezésben rejlik. Ha egy jogszabályt megszegünk azt mindig úgy kell tennünk, hogy ezt erősebb jogoknak engedelmeskedve tesszük. Például ha katonaként nem vagyunk hajlandóak rágyújtani egy iskolát a bent levő civilekre akkor azt azért szabad csak megtennünk hogy egy erősebb jogot védjünk, mégpedig az ártatlanok élethez való jogát. Gandhi maga is alkalmazta ezt az elvet mikor a birodalom alattvalóinak egyenlőségét erősebb jogként védte a gyarmatokon uralkodó fehérek felsőbbrendűségi gyakorlatával szemben és azzal szemben, hogy a gyarmati uralkodók jogalkotási joggal bírnak. Magyarán azt mondta, hogy jogtalan módon alkotnak jogot a gyarmati vezetők és ezzel szemben fel kell lépni a birodalom alapvetőbb jogainak védelmében. A fellépés módja, hogy sértjük azokat a törvényeket amikkel nem értünk egyet és ezzel védjük azokat a jogokat amelyek igazán fontosak.
A Március 29.-én állították ki a Peabody Hall előtt a Virginia Egyetemen Calder Tripes (belek,balek) című szobrát , a diákok nagy örömére. Elizabeth Turner az egyetem művészeti al-igazgatója értesült róla hogy a művész élete vége felé (1974) készített alkotása bérbe vehető a Calder alapítványtól. Úgy nyilatkozott hogy
"Azt szerettük volna hogy az alkotás mindennapi életünk környezetének részét képezze, valamit amitől a hétköznapok sodrában is tanulhatunk. A szokatlanul megalkotott mű az innováció jelképévé is válik, ami persze fő irányelvünk is."
Az ünneplést és műélvezetet beárnyékolta az a kis tábla ami a szobor mellett arról tájékoztatott hogy a Calder alapítványtól bérelt szoborról nem szabad fotót készíteni az alapítvány engedélye nélkül.
Na erre a diákok bepöccentek és tömegével kezdték fotózni a szobrot, majd ezeket a fotókat közzé is tették a face-bookon és twitteren ezzel tiltakozva a túl szigorúra sikerült tiltás ellen. A facebookon csoportot is létrehoztak a szobor fotózásának népszerűsétésére "'Photo-in' PROTEST of Calder sculpture" címmel aminek 97 tagja harcolt válvetve az ügyért. Nem hiába, ugyanis 1.-én az alapítvány tájékoztatta az egyetemet hogy a bérleti szerződés nem szándékozta korlátozni a fotózás lehetőségét, a tiltás pusztán a kereskedelmi felhasználásra vonatkozik.
5 nap kellett tehát az egyetemi hallgatói érdekérvényesítésnek, hogy eredményt érjen el az ügyben. Megjegyzendő, hogy a kezdeményezés bár alulról indult az egyetem vezetéséhez képest hiszen Seth Golden a facebook csoport alapítója harmad éves média diák, a kezdeményezéshez rögtön csatlakozott Prof. Siva Vaidhyanathan a media tudományok tanára. A diákok rendkívül tudatosan számoltak be tiltakozásról és annak indokairól. A másodéves Erik Arvidson például úgy nyilatkozott, hogy számára a tiltakozás fontos lépés volt mert úgy érezte a táblák sértik a szólásszabadsághoz való jogot hiszen tiltjájk a köztéri fotózást.
El lehet gondolkodni, hogy az eset a demokrácia erősségéről számol -e be, vagy csak Vaidhyanathan segítségének köszönhető a mozgalom sikere, míg a diákok maguktól fele ennyien sem léptek volna fel az ügyben. Azonban az egyetem és az alapítvány példásra vizsgázott a szoborral kapcsolatos vita kezelésében hiszen pár nap alatt reagáltak a felmerült problémára. A tegnapi számban a Cavelier Dialy arról számol be, hogy a helyzet megoldódott és az egyetem vezetése gondoskodni fog a táblák megfelelő módosításáról, ma pedig már arról olvashatunk a lapban, hogy a Calder szobor célja pontosan az volt, hogy új diskurzusokat indítson be a diákok között és be is váltotta a hozzá fűzött reményeket.
Persze egy másik forgatókönyv szerint a szobornak igen jó reklám a példás civil megmozdulás, és elképzelhető habár igen valószínűtlen, hogy az alapítvány és az egyetem megrendezett szenzációjáról van szó, aminek társadalom-pedagógiai célja roppant szimpatikus. Akármelyik forgatókönyv is legyen a helytálló, mindenképpen egy erős demokrácia jele ha a diákokat vagy az egyetemet ilyen mértékben foglalkoztatja a másik fél demokratikus viselkedésének kérdése.
“If nature has made any one thing less susceptible than all others of exclusive property, it is the action of the thinking power called an idea, which an individual may exclusively possess as long as he keeps it to himself; but the moment it is divulged, it forces itself into the possession of everyone, and the receiver cannot dispose himself of it.”
- Thomas Jefferson
Sok diák tartja úgy, hogy a klasszikus tudományok nem praktikusak és nem lehet velük elhelyezkedni, azonban többen számolnak be arról hogy milyen nagyszerű érzés amikor egy csapatban kiderül milyen különleges tudományokat végeztek. Az egyetem vezetése oly mértékben érdekelt abban, hogy a diákoknak legyen lehetőségük a fent említett tudományokat választani, hogy kitolta a szakválasztást az első év (freshman year) végéről a második év (sophomore year) közepére miközben emelte a sztár tanárok óraszámát (ebben az esetben szemináriumokról van szó) hogy ezzel is a klasszikusabb tudományok felé fordítsa a figyelmet. Ezek mellett elkezdődött a minor képzés is, ami ugyancsak a főtárgy melletti egyéb érdeklődésben való elmélyülést segíti 4-6 kurzus elvégzésével egy-egy tanszéken. Ettől azt várja a vezetés és a kisebb tanszékek is, hogy sokan fognak majd kiegészítő képzésként a kevésbbé népszerű tudományok felé fordulni.
"A kérdésfeltevésnek és kritikai gondolkodásnak ez a fajtája olyan dolog amit bátorítani kell és a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kell a nevelés részévé tenni"
Újabb gyöngyszem ragyog fel a PTE-BTK/TTK életének jegén miután pénteken betört a főépület egyik ajtajának üvege. Az ajtón dupla üveg van, és csak az egyik réteg tört össze így a fűtésszámla nem növekedett... eddig. Azonban a letört darabok immáron ötödik napja díszelegnek az ajtóban (mielőbb mellékelek fotót magyarázkodás helyett). Nem valami apró repedésen izzasztom az agyam egyébként, az üveg szó szerint félbetört.
Körülbelül egy hónapja hever egy kidőlt szemetes a D épület előtt a PTE-n. Érdekesség hogy a BTK dékánia kapott helyet az épületben, és csoda hogy a dékán urat annyira nem zavarja ez a probléma hogy egy hónap alatt nem történt az ügyben előrelépés. Egyik barátommal hosszasan elemztük a helyzetet, hogy vajon rögzítve volt-e a szemetes vagy nem, mielőtt felborult. Sajnos motiváció-csökkentő ereje van annak a ténynek, hogy a szemetest nem lehet csak úgy a helyére állítani, mint újabban kiderült, hiszen a többi hasonló szemetes a földbe van ásva. Említett barátomnak a szemetes az egyetemi adminisztráció állatorvosi elefántja, amin jól lekövethető a magyar válságkezelés hatékonysága. 
Vajon mit csinál a BTK mikor az egész ország dolgozik? Találgatásokra persze nincsen okunk, hogyan is feltételezhetnénk, hogy eltérne a dolgok hagyományos menetétől, hiszen szombaton minek is dolgozni, tanítani, egyáltalán minek tartsuk tovább nyitva az egyetem kapuit mint szoktuk? Ezért a dékán úr oktatási szüntetet rendelt el erre a napra, ki tudja miért? Valahogy így vészelte át a magyar felsőoktatás a rendszerváltást is, bár néhány intézményt azért felsőbb kategóriába léptettek hogy teljesíteni lehessen az EU-s quótát az egyetemek számában. De ezen kívül nem történik és nem is történt semmi.
A Magyarországnak nevezett komédiában nem kis szerep jut a felsőoktatásnak. Na persze egy ilyen országban mint a mienk, ez a probléma fel sem merül, hiszen nemhogy képesek lennénk megítélni milyen a felsőoktatás Magyarországon de még azt sem tudjuk mi az.