A Cavalier Dialy hasábjain jelent meg a hír miszerint Gandhi módszerével győzött a hallgatói önérvényesítés a Virginia egyetemen. A tiltást megszegő egyetemisták hatására megváltozott az egyetemi gyakorlat.
Gandhi szerint civil mozgásterünk a jogértelmezésben rejlik. Ha egy jogszabályt megszegünk azt mindig úgy kell tennünk, hogy ezt erősebb jogoknak engedelmeskedve tesszük. Például ha katonaként nem vagyunk hajlandóak rágyújtani egy iskolát a bent levő civilekre akkor azt azért szabad csak megtennünk hogy egy erősebb jogot védjünk, mégpedig az ártatlanok élethez való jogát. Gandhi maga is alkalmazta ezt az elvet mikor a birodalom alattvalóinak egyenlőségét erősebb jogként védte a gyarmatokon uralkodó fehérek felsőbbrendűségi gyakorlatával szemben és azzal szemben, hogy a gyarmati uralkodók jogalkotási joggal bírnak. Magyarán azt mondta, hogy jogtalan módon alkotnak jogot a gyarmati vezetők és ezzel szemben fel kell lépni a birodalom alapvetőbb jogainak védelmében. A fellépés módja, hogy sértjük azokat a törvényeket amikkel nem értünk egyet és ezzel védjük azokat a jogokat amelyek igazán fontosak.
A Március 29.-én állították ki a Peabody Hall előtt a Virginia Egyetemen Calder Tripes (belek,balek) című szobrát , a diákok nagy örömére. Elizabeth Turner az egyetem művészeti al-igazgatója értesült róla hogy a művész élete vége felé (1974) készített alkotása bérbe vehető a Calder alapítványtól. Úgy nyilatkozott hogy
"Azt szerettük volna hogy az alkotás mindennapi életünk környezetének részét képezze, valamit amitől a hétköznapok sodrában is tanulhatunk. A szokatlanul megalkotott mű az innováció jelképévé is válik, ami persze fő irányelvünk is."
Az ünneplést és műélvezetet beárnyékolta az a kis tábla ami a szobor mellett arról tájékoztatott hogy a Calder alapítványtól bérelt szoborról nem szabad fotót készíteni az alapítvány engedélye nélkül.
Na erre a diákok bepöccentek és tömegével kezdték fotózni a szobrot, majd ezeket a fotókat közzé is tették a face-bookon és twitteren ezzel tiltakozva a túl szigorúra sikerült tiltás ellen. A facebookon csoportot is létrehoztak a szobor fotózásának népszerűsétésére "'Photo-in' PROTEST of Calder sculpture" címmel aminek 97 tagja harcolt válvetve az ügyért. Nem hiába, ugyanis 1.-én az alapítvány tájékoztatta az egyetemet hogy a bérleti szerződés nem szándékozta korlátozni a fotózás lehetőségét, a tiltás pusztán a kereskedelmi felhasználásra vonatkozik.
5 nap kellett tehát az egyetemi hallgatói érdekérvényesítésnek, hogy eredményt érjen el az ügyben. Megjegyzendő, hogy a kezdeményezés bár alulról indult az egyetem vezetéséhez képest hiszen Seth Golden a facebook csoport alapítója harmad éves média diák, a kezdeményezéshez rögtön csatlakozott Prof. Siva Vaidhyanathan a media tudományok tanára. A diákok rendkívül tudatosan számoltak be tiltakozásról és annak indokairól. A másodéves Erik Arvidson például úgy nyilatkozott, hogy számára a tiltakozás fontos lépés volt mert úgy érezte a táblák sértik a szólásszabadsághoz való jogot hiszen tiltjájk a köztéri fotózást.
El lehet gondolkodni, hogy az eset a demokrácia erősségéről számol -e be, vagy csak Vaidhyanathan segítségének köszönhető a mozgalom sikere, míg a diákok maguktól fele ennyien sem léptek volna fel az ügyben. Azonban az egyetem és az alapítvány példásra vizsgázott a szoborral kapcsolatos vita kezelésében hiszen pár nap alatt reagáltak a felmerült problémára. A tegnapi számban a Cavelier Dialy arról számol be, hogy a helyzet megoldódott és az egyetem vezetése gondoskodni fog a táblák megfelelő módosításáról, ma pedig már arról olvashatunk a lapban, hogy a Calder szobor célja pontosan az volt, hogy új diskurzusokat indítson be a diákok között és be is váltotta a hozzá fűzött reményeket.
Persze egy másik forgatókönyv szerint a szobornak igen jó reklám a példás civil megmozdulás, és elképzelhető habár igen valószínűtlen, hogy az alapítvány és az egyetem megrendezett szenzációjáról van szó, aminek társadalom-pedagógiai célja roppant szimpatikus. Akármelyik forgatókönyv is legyen a helytálló, mindenképpen egy erős demokrácia jele ha a diákokat vagy az egyetemet ilyen mértékben foglalkoztatja a másik fél demokratikus viselkedésének kérdése.
“If nature has made any one thing less susceptible than all others of exclusive property, it is the action of the thinking power called an idea, which an individual may exclusively possess as long as he keeps it to himself; but the moment it is divulged, it forces itself into the possession of everyone, and the receiver cannot dispose himself of it.”
- Thomas Jefferson
